Fekete sivatag

Épp mire befejeztem az előző írást, a bahreini rendőrség már fel is oszlatta a tüntetést. Három tüntető és két rendőr meghalt a rendteremtésben, a térségben a demokráciapártiak tajtékoznak. A szaúdi hadsereg a katari bajtársakkal és az Egyesült Arab Emírség által küldött rendőrökkel nem avatkoztak be Manamában, de jelenlétük épp elég erőt adott a bahreini biztonságiaknak. Az akció állítólag az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagjainak döntésére született, Bahrein maga kérte a külföldi csapatokat. A tiltakozó megmozdulás sátortáborának felszámolása mellett a kicsiny monarchia úgy döntött, hogy nem hagyja meg az ikonikus Gyöngy-körforgalom közepén álló emlékművet, nem lesz belőle Tahrír tér, így aztán a GCC születésére emlékeztető építményt ledöntötték. Bár a nyugati lapok végig Gyöngy térről beszélnek, az ott nem egy tér, csak mivel sok ember állt ott sokáig, ezért tűnik annak. Az egy körforgalom.

A fontos és árulkodó események nem Bahreinben történtek, hanem Teheránban. Pénteken este hivatalosan szervezett tüntetés zajlott le az iráni fővárosban, ahol a bahreini akciót ítélték el, s elsősorban a szaúdiakon köszörülték a nyelvüket (persze Amerikán és Izraelen is, de most itt nem ők voltak a hunyók). Irán szerint Bahreinben demokratikus megmozdulást törtek le a GCC-országok csapatai, de elsősorban a szaúdiak, ahogy szorítanak a jemeni fiataloknak is (akik szintén síiták), s a líbiaiaknak nemkülönben (ők szunniták). Az irániak tudni vélik, hogy a szaúdiak beavatkoztak Jemenben is, amely nem volna meglepő, de erről más információt még nem olvastam. Ha megtudok valamit, majd felírom ide.

A szaúdiak persze megérik a pénzüket, de az irániak is, valamint az Európai Unió, Izrael, Oroszország és Kína egyaránt. Ebben a nagy zűrzavarban semmi sem az, aminek látszik, de az az érzésem, hogy előbb-utóbb itt lebukik valaki. Mondjuk Irán.